A földkéreg  több, mint 90%-át magmás kőzetek alkotják, ám a szárazföldön a kéreg 75%-a üledékes kőzettakaró alatt rejtőzik. Ezek a kőzetek évmilliók alatt jöttek létre úgy, hogy üledékgyűjtő területeken halmozódtak fel (pl. tengerfenéken) és folyamatosan, lassan, akár évmilliók alatt alakultak át kőzetté.
Amikor az üledékek egymásra települnek, az alsóbb rétegek betemetődve egyre mélyebbre kerülnek, eltávozik belőlük a víz és megkeményednek. Évmilliók alatt a felső rétegek nyomása és a Föld belsejének hő energiája az üledék rétegeket szilárd kőzetekké alakítja.
A mészkő legalább felének kalcitnak kell lennie, ezért ezek a kőzetek leginkább fehéres, szürke, vagy krémszínű kőzetek. A mészkövek a földi, főleg tengeri élővilág Pazar bőségégnek köszönhetik létezésüket, hiszen majdnem teljesen élőlényekből származnak.
A több ezer méter vastag hatalmas mészkőrétegek valójában rengeteg tengeri élőlény felhalmozódott maradványai. Az élőlények kétféleképpen járulnak hozzá a mészkövek kialakulásához. Előfordul, hogy a planktonok és algák megváltoztatják a tengerek kémiai összetételét és így segítik elő a kalcit kiválását, vagy az is, hogy az állatok vázaiból, kemény meszes héjukból és csontjaik maradványaiból áll össze a kőzet.
A mészkövek sokféle helyen előfordulnak, de többségükben trópusi tengerekben alakultak ki. Itt nem csak a tenger élőlénygazdagsága, hanem a meleg vizek párolgása is segítette a kalcium-karbonátok kicsapódását.
Kb. 300 millió évvel ezelőtt É-Amerika és Európa nagy része ilyen trópusi éghajlatú területen volt és hatalmas tengerek borították. Persze mészkő édesvizekből is keletkezik, ezeket édesvizi mészköveknek nevezzük.

Mészkövek jelentős előfordulása:
Budai Hegység, Pilis, Gerecse, Cserehát, Bükk, Aggteleki-hg, Villányi- hegység,
Penninek, Cotswolds-Anglia, Texas, New York, Szlovénia, Olaszország, Dél-Afrika, Kentucky.